Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Környező települések képes leírás - Tokaj és történelmi borvidéke.tlap.hu
részletek »

Környező települések - Tokaj és történelmi borvidéke.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tokaj.tlap.hu » Környező települések
Keresés
Találatok száma - 9 db
Bodrogkeresztúr

Bodrogkeresztúr

Bodrogkeresztúr területe az ősidőktől kezdve szolgál emberi lakhelyül. Ezt igazolják a különböző időszakokból származó régészeti leletek. Találtak itt a neolitikumból pattintott kőeszközöket, obszidián tárgyakat, a rézkorból rézkéseket és kettőshegyű rézárakat. Jelentősek a bronzból készült szerszámok, ékszerek, melyek alapján az 1880-as évek nagyhírű régésze, Hamper arra a következtetésre jutott, hogy Bodrogkeresztúron bronzkori öntőműhely működött. 1918-ban bukkantak a községtől nyugatra lévő Dereszla-domb keleti lejtőjén a 'Dereszla kincse' néven ismert arany ékszerekből álló leletanyagra, mely az időszámítás előtti 1200. évből származik. Mindezek a leletek alapján a község területe 'Bodrokeresztúri kultúra' néven vonult be a hazai és nemzetközi archeológia történetébe...

Bodrogkisfalud

Bodrogkisfalud

A települést 1220-ban említik először a források Kysfalud névalakban. Az idők folyamán a falu neve csak írásmódjában változott: Kyusfalud (1317), Kysfalu, Kysfalud (1370-1459), Kysfalwd (1549), Kisfalu (1773), Kis Falud (1785), Kiss Falud (1806), Kis-Falud (1828), Bodrog-Kisfalud (1863-1873), Kisfalud (Bodrog-Kisfalud) (1882), Bodrog-Kisfalud (1892-1900), Bodrogkisfalud (1902-1950). A Kisfalud név a falunak viszonylagos csekély kiterjedésére, méretére, míg a Bodrog- előtag a Bodrog folyó mellettiségre utal. Maga a Bodrog szó (első említése 1267-ből Budrug alakban) valószínűleg a magyar bodor névszóból ered, melynek jelentése hullámos, nem sima víztükrű folyó'. Kevésbé meggyőző feltevés szerint a folyónév a magyar Bodor személynévből származik. A falut 1660-ban Révfalunak is hívták. Schicha császári mérnök ekkor készített egy térképet Tokajról és környékéről, melyet rézkarcban nyilvánosságra is bocsátott, amin Kisfalud Révfalu' név alatt is fel van tüntetve...

Csobaj

Csobaj

Csobaj mezőgazdasági jellegű kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól kb. 50 kilométerre keletre, Tokajtól 15 km-re délre a Tisza mellett. Az 1981. évi ásatások során feltárt kelta eredetű sírokban talált temetkezési tárgyak, melyek a miskolci Herman Ottó Múzeumban találhatók, azt bizonyítják, hogy Csobaj község eredete az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza. A település az ország második legnagyobb folyója, a Tisza jobb partján fekszik, a folyó mindig is fontos meghatározója volt a völgyében letelepedett népek életének. A folyónak jelentősége mindenekelőtt a melléje letelepedett vízigénylők miatt volt fontos. A Tisza folyó kedvező hatása mellett számos kár forrása volt. Az árvizek idején a korlátozó töltések nélkül jelentős veszélyt jelentett a földterületek hasznosítására, az itt lakók életére... Forrás: Wikipédia

Erdőbénye

Erdőbénye

Erdőbénye, ha nem is a világ, de Hegyalja közepe. Nem földrajzi vagy közigazgatási értelemben, hanem szimbolikusan, ez az a hajdani mezőváros, ahol minden egy helyütt megtalálható, ami a Hegyaljára jellemző. Vegyük sorra: fölmérhetetlen becsű kincsünk a hegyaljai bor, az aszú attya, bizonyos Szepsi Lackó Máté protestáns prédikátor életének közel három évtizedét Erdőbényén töltötte, itt is temették el. Az erdőbényei hegyekben található Európa legszebb opálja, mely díszéül szolgál a női nemnek és a szépre áhítozó szemnek. Erdőbényén és a környékén találták a legrégibb szőlőlevél-lenyomatot. Itt maradt meg - ugyancsak a szőlővel, borral összefüggésben - az a bizonyos kádártánc, amely ezt a becsületes mesterséget jeleníti meg...

Szegi

Szegi

Szegi ősrégi, nagy múltú település Zemplénben, Tokaj-hegyalján. Tokaj-hegyalja Magyarország észak-keleti részén fekszik, a legdélebbi nyúlványát képezi annak a vulkanikus hegyláncnak, amely a Kárpátoktól délre, Eperjesnél kezdődik és kissé elkanyarodva- mintegy követve a Bodrog folyását-, a látszatra különálló Tokaji-hegyig, az úgynevezett Nagykopaszig tart. A zempléni hegysornak a tartozéka a Várhegy, a Cigány-hegy, a Poklos és a Dürgő, amely alatt Szegi elhelyezkedik, alatta a Bodrog folyóval. Valójában a korai évszázadokban, a napjainkban Bodrogkeresztúrhoz tartozó Kővágóhegytől Bodrogkisfaludon át (Messzelátó, Somos, Lapis) egészen Szegilongig terjedt. A korabeli leírások Bodrogkeresztúrt, Bodrogkisfaludot és Szegilongot a Szegi-vár tartozékaként említik, ami azért nem meglepő, mert a hegyoldalakon lévő szőlőterületeket, erdőket a királyi-nagyúri birtokosok egyszerre birtokolták. Szegi, és a körülötte fekvő hegyek (Várhegy, Cigány, Poklos), és a település alatt folyó Bodrog, ősidők óta lakott terület...

Hirdetés
Taktabáj

Taktabáj

Hivatalos neve: Taktabáj, de a környező települések lakói csak Báj-ként említik. Ez is jelzi, hogy új az elnevezés, amely 1953 óta használatos, megkülönböztetésül szolgál: s az előtag jelzi azt, hogy a falu határában kanyarog a Takta. A falu eredete az időszámítás előtti időkre nyúlik vissza. Ezt igazolják az 1981-es ásatások leletei, melyek a Tokaji Múzeumban kerültek kiállításra. Anonymus Gesta Hungaroriumában említi, hogy a közeli Tarcalt honfoglalók szállták meg, s magukkal hozták, vagy már itt találták a kabarokat, akikkel együtt védték a hadászatilag fontos Taktaközt. A községet eredeti nevén 1413-ban említik oklevélben: 'Iktassa be Bay-i István diákot a Szabolcs megyei BAY birtok felébe.' ...

Tarcal

Tarcal

A Tarcal által lefedett terület ősrégi település. Tanúsítják ezt a község határának különböző helyein megtalált kőkori pattintott, csiszolt kőeszközök, réz-és bronzkori agyag edények, bronzból készült dísztárgyak, és ókori római ezüstpénzek. Az ember jelenlétét igazoló tárgyak magángyűjteményekben, illetve a miskolci Herman Ottó Múzeumban láthatók. A térség a későbbiek során jelentős állomása, majd lakhelye volt a Kárpátmedencébe érkező magyaroknak és a velük együtt tartó kabaroknak. A legenda szerint a hegyet Tarcalról, a honfoglalók egyik vezéréről nevezték el. Anonymus híres Gesta Hungaroruma Veszprémy László fordításában így szól erről: ' Akkor Ond, Ketel, és Tarcal keresztülhaladtak egy, Bodrog folyóhoz közeli erdőn, leggyorsabb lovaikon nyargalva, mintha csak versenydíjért küzdenének, s felértek egy magas hegy csúcsára. A derék Tarcal vitéz társait megelőzve elsőként jutott fel a hegy tetejére, ezért a hegyet attól a naptól fogva mind a mai napig Tarcal hegyének hívják.' Igazolni látszik e legendát az a tény, hogy 1894 őszén a Vinai dűlőben egy szőlőtelepítést előkészítő talajforgatás során, olyan sírokra bukkantak, melyek egyikéről a temetési mód és az ott talált gazdag leletanyag alapján egyértelműen kiderült, hogy honfoglalás kori vezéri sir...

Tiszaladány

Tiszaladány

Tiszaladány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji kistérségben. Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Nagykopasztól délre fekszik, Tokajtól alig hat km-re. A község határában három tájegység találkozik; a határ északi része mély, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Mai arculata a pleisztocén - holocén folyamán alakult ki, formálásában döntő tényező a víz és a szél volt. A múlt században a Tisza szabályozása során a Taktaköz peremén több, mint hat kanyarulatot vágtak le a folyóból. A községtől északkeletre kanyargó medret - ez ma bent található a községben, s a Ladányiak Hótt Tiszának, vagy Kis-Tiszának nevezik - észak-déli irányú átvágással zárták el a Tiszától. Napjainkban a folyó, vagy ahogy a község lakói mondják, a Nagy Tisza 600-700 méterre folyik a falutól. 1855-ben épült a falu alatti töltés már képes volt a községet megvédeni az árvizektől...

Tiszatardos

Tiszatardos

Tiszatardos Borsod-Abaúj-Zemlén megyében, a Taktaköz síkján, közvetlenül a Tisza partján, Tokajtól 10 km-re elhelyezkedő kistelepülés. A község nevének első előfordulása egy oklevélben 1395-ből való, ezt követő történetét homály fedi. A két világháború között lakói a nagybirtokosok földjein dolgoztak, majd a földosztás után tsz-be tömörültek. Az 1960-as évektől a fiatalabb generáció a megye városaiba, ipari munkahelyekre járt dolgozni. Itt töltötte gyermekkorát Nikolaus Lénau, német költő, akinek a költészetében az Alföld és a Hegyalja tájának szépsége mély nyomokat hagyott. A többi taktaközi településhez hasonlóan Tiszatardos területén is találtak réz- és bronzkori leleteket, valamint honfoglaláskori sírokat. Szabolcs vármegyei néptelen falu volt, amikor 1424-ben Zemplén vármegyéhez sorolták. 1905-től hívják Tiszatardosnak. A községben komp működik...

Tuti menü